Sokszor hallottam már nők szájából (sajnos), még saját jogán híres, gazdag (NEM FELTÉTLENÜL OKOS) nők szájából is, hogy SZERETNÉNEK FELNÉZNIE EGY PASIRA, TISZTELNI AKARJÁK. Először azt hittem viccelnek, csak a poén kedvéért hangoztatják, és nevetni kezdtem. Hamar kiderült, hogy ezek a nők - szégyen és gyalázat - nagyon is komolyan mondják, gondolják. Egy értelmes, önbecsüléssel, méltósággal, emberi tartással rendelkező nő tényleg erre vágyna? Egy úrra, parancsolóra, gazdára, tulajdonosra, főnökre, irányítóra, atyaúristenre? Hogy lehet, hogy még sikeres, gazdag, komoly eredményeket elért nők sem érzik magukat teljes mértékben embernek, hanem kell nekik egy náluk többet érő istenség, akire áhítattal bámulhatnak alulról ...

Elgondolkodott-e már valaki azon, hogy miért pont az Egri Csillagok, a Pál utcai fiúk, a Légy jó mindhalálig és a Kőszívű ember fiai a "legnépszerűbb", "legolvasottabb" regények hazánkban?

Az utóbbi években már nem hallani róla - vagy csak az én figyelmemet kerüli el évek óta -, az az évenkénti felmérés és összesítés, ami a magyar emberek által legolvasottabb magyar regényekre (is) vonatkozik. Legalább tíz évig hallgattam, ahogyan a rádió vagy a tévéhíradó évente egyszer világgá kürtölte a magyar emberek véleményét arról - reprezentatív felmérés keretében -, hogy melyik magyar regényt szavazták meg "legjobbnak". Az eredmény majdnem mindig ugyanaz volt: vagy az Egri Csillagok vagy a Pál utcai fiúk vagy a Légy jó mindhalálig ...