Elgondolkodott-e már valaki azon, hogy miért pont az Egri Csillagok, a Pál utcai fiúk, a Légy jó mindhalálig és a Kőszívű ember fiai a "legnépszerűbb", "legolvasottabb" regények hazánkban?

Az utóbbi években már nem hallani róla - vagy csak az én figyelmemet kerüli el évek óta -, az az évenkénti felmérés és összesítés, ami a magyar emberek által legolvasottabb magyar regényekre (is) vonatkozik. Legalább tíz évig hallgattam, ahogyan a rádió vagy a tévéhíradó évente egyszer világgá kürtölte a magyar emberek véleményét arról - reprezentatív felmérés keretében -, hogy melyik magyar regényt szavazták meg "legjobbnak". Az eredmény majdnem mindig ugyanaz volt: vagy az Egri Csillagok vagy a Pál utcai fiúk vagy a Légy jó mindhalálig bizonyultak a "legjobbnak", meg a "legolvasottabbnak", a Kőszívű ember fiait inkább másodikként  emlegették. A felmérés eredményének közlése után a riporterek, elalélva a saját maguk és a magyarok "nagyságán", hozzáfűzték a magasröptű következtetésüket, miszerint hiába a Harry Potter meg az Alkonyat, a Pál utcai fiúkkal nem vehetik fel a versenyt, mert bezzeg...!

Akkor még eszembe sem jutott, hogy valahová be lehetne írni valamiféle véleményt erről az egész felmérésről, de most utólag megteszem.

Már akkor is csodálkoztam, hogy miért nem gondolkodik el azon valaki, akárki, bárki, hogy miért is ezek a regények kerülnek ki mindig győztesen, amikor Csáth Géza, Pilinszky vagy Szabó Magda (pl. Abigél) is vannak annyira jók, és még sorolhatnám. A válaszon nem sokat kellett gondolkodnom. Íme!

A "reprezentatív" felmérés, amelyben az "utca emberét" kérdezték meg, nem az igazságot mutatja, vagyis NEM azt az igazságot, amire a felmérést végzők kíváncsiak lennének, mert az emberek többsége nem szeret olvasni, csak ha feltétlenül muszáj, és akik utálnak olvasni, azok meg nem klasszikusokkal fognak kivételt tenni. Ha mégis olvasnak nagy ritkán valamit, akkor magazinokat, pornót, krimit, nyálcsorgatós szentimentális marhaságokat, a Szürke ötven árnyalatát, stb., a fiatalabbak meg az okos telefonjukon böngészik reggeltől-estig mások hülye üzeneteit a francbook-on, vagy a YouTube-on bámulják egész nap az agyrohasztó "cukiságokat", zombikra  lövöldöznek, vagy építgetnek egy virtuális valóságot, amelyben szépek, okosak és gazdagok...meg nagy harcosok.

 Az emberek többsége nem egyetemet végzett értelmiségi (és régen még kevesebb volt belőlük), hanem max. általános iskolai (vagy nem sokkal magasabb) végzettséggel rendelkező kétkezi munkás, akik utoljára az általános iskolában tartottak a kezükben és olvastak el könyveket (a tankönyveken kívül),  de akkor is csak a KÖTELEZŐ olvasmányokat, amibe a Pál utcai fiúk és társai tartoznak. Nagyon valószínű, hogy közülük vajmi kevesen olvasnak azóta Pilinszkyt, vagy rágták át magukat Vergilius: Aeneis-án kétszer is.

Következésképpen a legtöbb ember (az utca embere), ha megkérdezik tőle, hogy mi a kedvenc regénye, a kötelező olvasmányok valamelyikét fogja benyögni, mivel mást nem tud felmutatni, mással nem rendelkezik, és csak azért "emlékeznek" jól ezekre e regényekre, meg a tartalmukra, mert ezeket a regényeket már régen megfilmesítették és évtizedek óta évente legalább egyszer valamelyik tévécsatorna leadja március 15-e, augusztus 20-a vagy október 23-a, esetleg karácsony, húsvét alkalmából.

Természetesen, akinek nem inge, ne vegye magára! Nem nekik szól ez a poszt. Inkább az ilyen felméréseket végzőknek. Kivételek mindig voltak, vannak, lesznek...és sajnos, sokszor "erősítik a szabályokat".