Ismét megtámadtak egy futó nőt, aki történetesen futónő, nem is akármilyen, hanem ultrafutónő, tehát sportoló, nem egy átlag áldozat. Pont emiatt megdöbbentő és hihetetlen, hogy még egy sportoló sem tudja megvédeni magát, sem pedig elfutni a támadója elöl.

      A híradások szerint az ultrafutónőt, Makai Viktóriát, simán lefutotta a támadója, néhány pillanat alatt beérte és csak azért nem tudta megerőszakolni, mert nem volt erekciója. Most nagyon szégyellem magam. Helyette is. Ennyire szar senkik lennének a nők? Én szégyellném magam a helyében, szégyellnék kiállni, hogy lám, semmit sem ér az edzettségem, továbbra se tudom megvédeni magam, továbbra is csak egy törékeny nő vagyok a többi hülye közül.

        A törékenynek titulált ultrafutónőt egy átlagpasi simán legyőzte és megverte. Az ultrafutónő látta, hogy követik, hátra is nézett kétszer, de esze ágában sem volt elfutni, hagyta, hogy a támadó férfi néhány pillanat alatt beérje (egy futásból élő nőt), a földre rántsa és ütlegelni kezdje a fejét. Hagyta. Nem jutott eszébe, hogy védekezzen, hogy pl. az erős, izmos lábaival hasba vagy tökön, térden rúgja támadóját, hogy az a földre kerüljön és addig elszaladhasson. Nem. Csak azért úszta meg a további verést, mert jött a nagy és erős ura és parancsolója és megvédte. Nemi erőszakra is csak azért nem került sor, mert a támadójának nem volt erekciója.

       Tehát ezúttal is férfiak döntötték el egy nő sorsát. Él-e hal-e, csak rajtuk múlt. Egy izmos, edzett sportolónő élete. Egy izmos, edzett nő is tehetetlen selejt egy átlagférfival szemben.

       Bárki utánanézhet, hogy mi is kell az ultrafutáshoz. Abból lehet ultrafutó, aki képes egy órát futni megállás nélkül, majd ez fokozatosan emelni 3-4 órányira, és végül a 6, 12 és 24 órás futásokat megcsinálni.

        A maratoni távnál kezdődik az ultrafutás, a belépő 50 km  vagy 6 órányi futás megállás nélkül. Ezt növelik 24 órássá. Tehát egy ultrafutónő semmiképpen nem lehet törékeny, pláne nem az izmos lába.

       Itt jön be a nemi diszkrimináción alapuló neveltetés, amikor a hülye nőkkel elhitetik, hogy egy bármilyen férfi alapból erősebb náluk és ők tehetetlenek ellenük, ezért meg sem kell próbálni védekezni, pedig a mi ultrafutónőnk tehetett volna egyet és mást. Például, amikor látja, hogy futnak utána, nem várja meg, hogy az pillanatok alatt beérje, hanem rákapcsol és megpróbál gyorsan elfutni úgy, hogy a kettejük távolságot min. megtartsa, de inkább növelje. Biztos, hogy egy átlagférfi nem fog tudni egy órán keresztül a nő után futni megállás nélkül. A másik a földre kerülése után az izmos lábával bárhol, bármennyiszer megrúghatta volna a pasit, legelsőként mondjuk tökön. De ő nem tette. Hagyta magát megverni.

       Ez történik, amikor a lányokat az anyák a konyhába rugdossák és nem védekezni tanítják meg vagy taníttatják, hanem a férfiak kiszolgálására; amikor nem engedik megtanulni nekik, hogyan is használják az erejüket egy támadás esetén azonnal, rutinból. Természetesen ehhez kellene valamennyi erőnlét és edzettség is, amit a konyhában leveskavarással meg Barbi baba fésülgetéssel nem igazán lehet elérni.

        Félreértés ne essék, minden erőszakot, bántalmazás elítélek, és nagyon súlyosan büntetném, de hogy még mindig tartja magát az a felfogás, hogy a nőknek semmi közük nincs a saját testi épségüknek a megvédéséhez, és szándékosan ebben a szellemben is nevelik őket, az felháborító és egyenesen baromság! Az, hogy egy bántalmazó férfi ellen egy másik férfit kérjünk fel vagy várjunk tőle segítséget, védelmet, továbbá hogy átadjuk az életünket a férfiak kezébe, hogy ők döntsék el, hogy megerőszakolnak, megölnek vagy életben hagynak-e, és ebbe semmi beleszólásunk nincs, pláne nem tevékenyen, ez önmagában is abszurd és nonszensz. Lásd annak az indiai nőnek az esetét, akit megerőszakolt egy férfi és segítséget kért egy másik férfitől, aki válaszképpen szintén megerőszakolta. Tényleg ez lenne a normális és természetes? Tényleg így kell ennek lennie? Miért nem akarunk változtatni rajta?