Magyarországon még szinte senki nem hallott róla, pedig már évek óta létezik nálunk is ez az ünnep, Amerikában és a világ nagyobb részében pedig már 1910 óta. Nálunk június harmadik vasárnapján köszöntik az arra érdemeseket. Idén, 2016-ban apák napja június 19-én van!

Mondjuk nem csodálkozom, hogy senki nem akarja ünnepelni az apákat....ugyanis APÁK nem nagyon léteznek, nincs kiket ünnepelni.

Természetesen vannak férfiak akik családban élnek, gyerekeket nemzenek, de nagyjából ebben ki is merül a szerepük. Ezek a férfiak azért nősülnek, hogy legyen aki kiszolgálja őket. Ezek a férfiak úgy élnek a családban egy életen át, mint az ötéves gyerekek: orrba-szájba ki kell szolgálni őket, eléjük tenni az ételt, kimosni a szart a valagukból, és ha egy nőnemű (anya/feleség/barátnő) nem teszi meg mindezeket, akkor ezek a férfiak éhen döglenek + elönti őket nyakig a szar, piszok. Ezek a férfiak SELEJTEK, életképtelenek, hasznavehetetlenek. Szerepük nagyjából annyi, mint a sarokba állított szobanövénynek. Ott van, helyet foglal, de semmi egyéb. Az APA és a FÉRJ szerepe jobbára egyenlő a kiszolgálandó, gondoskodásra-, nevelésre szoruló gyerekekével. SAJNOS!

Ezek azok a férfiak, akiket a reklámokban is előszeretettel ábrázolnak "APA"-ként! Mármint a reklámok szerint a beteg feleség mellett a házimunkával, gyerekneveléssel látványosan bénázó idióta, aki a viselkedése alapján most pottyant erre a bolygóra, "apának" számít. Ezek azok az "apák", akik a gyerekeiket órákig éheztetve lesik az ajtót, hogy "anyu" mikor jön haza a túlórából és készít egy szendvicset, mert a selejt "apa" képtelen rá...és ezt a tévénézők még meg is tapsolják, pedig a gyerekeiknek enni nem adó, a NŐRE váró "apákat" bíróság elé kellene állítani! Ezek azok az "apák", akiket hülye anyuka mosolyogva, karba tett kézzel néz az ajtóból, mert "apa" a szobában játszik a gyerekkel (amikor éppen kedve szottyan hetente egyszer, kikapcsolódásként), és ettől a férfi már "jó apa" a nők szemében, pedig a gyereknek még egy pohár vizet sem adott egész életében. Ezek azok az "apák", akik hülyébbek a saját gyerekeiknél, azoknak kell "nevelni" őket. Ezek azok az "apák", akik amikor otthon vannak, az ötéves gyereket adják teljes erőből, és a gyerekeikkel csak annyit foglalkoznak, amíg "lemennek velük az udvarra játszani, focizni", hogy majd ÉHESEN jöjjenek haza, akiket a hülye nő (az "anyu" , egyben a selejt férfi pótmamácskája is) levessel, kajával vár haza, mert a "fiúk éhesek", a fiúk éhesen jönnek haza" és egyéb ostoba magyarázatokkal próbálják megmagyarázni a megmagyarázhatatlant, érthetetlent, amiért a hülye anyák kötelességüknek érzik, hogy a felnőtt, érett férfit, a társukat/férjüket, a gyerekeik apját kiszolgálják, zabáltassák, szart pucoljanak rájuk, a saját életüket, vágyaikat háttérbe szorítva, mert mindez természetesen csak és kizárólag a nő kötelessége, ettől lesz "anya" az anya. A családban anyu a "felnőtt", apu az "örök ötéves hülyegyerek", elég ha elmegy dolgozni, majd leteszi a pénzt az asztalra, és már FEL IS VAN MENTVE a felnőttség, az apaság, a gyereknevelés-gondozás, a "férjség" és persze az ÉLET alól!!! Mindez onnantól kezdve hülye anyu kötelessége. Érdekes módon az senkinek sem jut az eszébe, hogy "anyu" is ledolgozza a 8-10 óráját a munkahelyén (őt ki menti fel bármi alól is?), és "apu" akkor is ugyanennyit dolgozna, ha EGYEDÜL élne, ha nem lenne senkije, mert a munkaidő nem a családi állapottól függ!!! Túlórázni meg MINDENKI tud, ha akar, az nem a férfiak kiváltsága!

 Szóval, HOL A FENÉBEN VANNAK AZ APÁK???????????

Azok, akik otthon maradnak a gyerekeikkel, és nem csak azért, mert anyu keres többet és így jobban jár a család anyagilag.

Azok, akik a kezdetektől kiveszik a részüket a gyereknevelésből (NEM segítenek, mert segíteni az idegeneknek szoktuk), etetik, fürdetik, pelenkázzák a gyerekeiket, akiket önként vállaltak, és a szeretetük nem korlátozódik kizárólag a "focizok egyet a gyerekkel vasárnap és akkor már jó apa vagyok, és én is játszom egy jót" című SEMMIRE.

Azok, akik a beteg gyerekeik ágya mellett ülnek és AKARNAK is ülni, és a kórházban is benn akarnának maradni éjszakára mellettük (ha hagynák őket).

Azok, akik nem éheztetik a gyerekeiket azzal, hogy délután négytől este hétig-nyolcig várnak anyura, hogy hazaérjen a munkából és hullafáradtan kenjen egy szendvicset, csak azért, mert a férfit/gyereket a nőnek kell kiszolgálni, fordítva elképzelhetetlen.

Azok, akik nem hagyják a gyerekeiket órákig piszkos ruhákban, csak azért mert "apunak" fogalma sincs hogy kell mosni, mivel kell mosni, sőt, még arról sem tudnak, hogy a ruhákat egyáltalán mosni kell! Meg egyáltalán! A mosás kizárólag "anyu dolga".

Azok, akik otthon nem az "ötéves hülyegyerek" szerepét választják és részt vesznek a saját gyerekeik nevelésében, akik a feleségüket NEM a pótmamájuknak tekintik, aki az egyedüli felnőtt a családban, és akinek minden percben utasítania kell az "apát", hogy mit tegyen, mert magától húsz év házasság után sem jut eszébe, hogy a szemetet le kell vinni, vagy hogy venni kell egy liter tejet, ha az elfogy a fridzsiderből.

Feltételezem, hogy LÉTEZNEK ILYEN IGAZI APÁK. Hallottam már róluk...Néhány tucat, néhány száz esetleg Magyarországon. Nem tudom hányan lehetnek, de köszöntsük ŐKET vasárnap, mert ők azok, akik MEGÉRDEMLIK!!!!

A többieket meg felejtsük el, mintha nem is léteznének! Nem kár értük...