Tisztelt Uraim!

   Hamarosan itt az "Anyák napja" (meg a feleségeké is, akik szintén anyák), és lenne néhány tippem, hogyan lehetne IGAZÁBÓL megünnepelni az anyákat (feleségeket). A reklámújságok, TV reklámok tele vannak haszontalan, sablonos hülye "ötletekkel", hogy mivel is lehetne meglepni az édesanyákat, akiknek annyira hálásak vagyunk amiért felneveltek minket (egyedül, Apuka nélkül, aki bár ott volt végig a családdal, de még egy pohár vizet sem kaptunk tőle soha semmikor!)

   Először is:

1.  FELEJTSD El a virágot, desszertet meg a gyertyafényes ebédeket-vacsorákat! Az anyáknak NEM erre van igazán szükségük, hanem arra, hogy végre emberszámba vegyék őket, még akkor is, ha ez a vágyálom nem is tudatosul bennük a neveltetésük következtében, és váltig állítják, hogy "boldogok, elégedettek" a sorsukkal!

2. TUDATOSÍTSD magadban, hogy az anyád NEM az ingyencseléded, aki csak azért született erre a világra, hogy téged körbeugráljon a saját életét, vágyait, céljait háttérbe szorítva! Az ANYA NEM EGYENLŐ A CSELÉDDEL!!! Tehát! Aki IGAZÁN SZERETI az anyukáját, az NEM szolgáltatja ki magát egy életen át az anyjával. Még véletlenül se kövessétek el azt a megbocsáthatatlan bűnt, amit egy népszerű sorozatszínész követett el évtizedekig: drága jó édesanyja minden reggel bevitte neki és testvérkéinek az ágyba a habos kakaócskát, költögette, fürösztette őket még harmincéves korukban is, minden nap friss ebédecskével várta őket haza, esténként meg friss vacsorácskával a férjecskéjét. Ennek következtében az életképtelenre nevelt színésznek csak néhány hónapig tartott a házassága, mert a felesége nem igazán akarta folytatni ott ahol anyuka abbahagyta - a habos kakaócskát továbbra is a férje ágyacskájába vinni minden reggel egy életen át. Egészen Angliáig menekült előle...Anyuka meg most élete alkonyán nevelgeti az unokáját a fiacskája helyett, pedig már pihennie kellene.

3. HA TÉNYLEG meg akarod lepni az anyukádat, akkor MOSS, FŐZZ, TAKARÍTS magadra/magad után egész évben HELYETTE, és NE csak ezen a napon! Vedd ki a részedet a házimunkából és légy önellátó, mert az lenne a természetes. Ne dőlj be annak, ha anyukád ragaszkodik hozzá, hogy ez az ő dolga, ő ezért él és ez teszi boldoggá! GONDOLJ bele, hogy anyukád talán nem is tudja milyen érzés szabadon és függetlenül élni, és nem házicselédnek lenni. Több, mint valószínű, hogy gőze sincs arról milyen az amikor valaki NEM a feladatai, kötelességei rabja reggeltől-estig, egy életen át!

4. NE KESERÍTSD EL anyádat azzal, hogy nap mint nap bebizonyítod neki, hogy egy életképtelen, hasznavehetetlen, tehetetlen, böfögő-zabáló szobanövény vagy, akinek a nevelésével TOTÁLIS KUDARCOT vallott, mert drága fiacskája még a bugyiját sem tudja kimosni. NE kelljen anyukádnak a halálos ágyán azon sóhajtoznia, hogy "mi lesz a hatvanéves kisfiammal, ki fog gondoskodni róla ha én már nem leszek, hiszen a zokniját sem tudja kimosni?!".

5. KÍMÉLD MEG anyádat, ha tényleg szereted őt! NE használd ki többé, ne zsákmányold ki többé! Ne lopj el több időt az életéből, mint amennyit már elloptál tőle az elmúlt évtizedekben, amikor a szabadidejéből-pihenőidejéből téged szolgált ki, mialatt te kinn fociztál a haverokkal, söröztél, horgásztál, stb. Gondold el, hogy anyád mennyi mindent nem csinált a főzés-mosás-takarítás alatt! NEM olvasott, NEM aludt, NEM tanult, NEM szórakozott, NEM kirándult, NEM nézte a tévét, NEM látogatta meg a szüleit, NEM töltötte az idejét a barátaival, NEM kapcsolódott ki semmilyen formában, míg te IGEN!!!! NE úgy "szeresd" őt, mint egy nélkülözhetetlen házicselédet, egy konyhai robotgépet, aki nélkül éhen halnál! Ez persze vonatkozik az apádra is...

  Higgyétek el "kedves férfiak", ha ezt mind betartjátok, akkor fogtok igazán anyátoknak örömet és meglepetést okozni, ezzel fogjátok igazán boldoggá tenni és nem egy csokor rózsával meg egy doboz bon bonnal, vagy egy ostoba bögrével "A legjobb Édesanyának" felirattal! Ne azért legyen a "legjobb", mert kiszolgál benneteket a nap 24 órájában önként és dalolva! Adjatok neki vissza valamit abból, amit kaptatok.. érdemtelenül. NE feledjétek! Nem a sírjára kell száz szál virág! Addig tegyétek meg amíg még lehet...